"Kazinczy Ferenc, az irodalomszervező Kazinczy Ferenc (1759–1831) az első magyar folyóirat, a  Magyar Museum, majd az Orpheus szerkesztője volt, ekkor alakult ki szerteágazó irodalmi és politikai kapcsolatrendszere. Csatlakozott a Martinovics-összeesküvéshez. A  megtorlás során halálos ítéletét enyhítették, de hosszú időn át raboskodott Kufstein várában. A fogságban töltött időnek köszönhetjük egyik kiemelkedő munkáját, a Fogságom naplóját, amely nemcsak irodalmi alkotásként, hanem korrajzként is jelentős. 
Szabadulását követően feleségül vette Török Sophie-t, és Bányácskára költöztek, melyet Széphalomnak nevezett el. Innen irányította a magyar irodalmi életet. A kor összes jelentős írójával, költőjével levelezett (levelei huszonhárom kötetet töltenek meg!), a fiatal szerzők neki mutatták meg műveiket, ő alapos választ adott minden neki küldött kéziratra.
 A nyelvújítás Kazinczy nyelvújítóként alkotta a  legmaradandóbb életművet. A  nyelvújítási küzdelem – amely során a  neológusok és ellenfeleik, az ortológusok vitatkoztak a nyelv mesterséges átalakíthatóságáról – 1811-ben kezdődött. Ekkor jelentette meg Kazinczy Tövisek és virágok című gúnyos epigrammasorozatát. A  nyelvrontók című versében az olasz építészre, Palladióra hivatkozik: benne is csak rombolót láttak a maga korában, s ma mindenki csodálja művészetét. Az ellentábor a Mondolat című gúnyiratban vágott vissza. Fontos megjegyezni, hogy az ortológusok felfogásukban sosem kérdőjelezték meg a nyelvújítás, a magyar nyelv szókincsbővítésének szükségességét. Meggyőződésük szerint azonban ez a cél semmiképpen sem az idegen (német) nyelvből való fordítás révén, hanem a nyelv meglévő, belső eszközeinek felhasználásával (szóképzés, szóösszetétel, tájszavak köznyelvivé tétele stb.) kellett megvalósuljon. A Mondolat legérdekesebb része egy szótár, amely a nyelvújítók által kieszelt szavakat gúnyolja, sőt azok mintájára újakat is alkot. De sok nevetségesnek tartott szó később csakugyan meghonosodott a nyelvünkben, például a ’karöltve’, a ’kétkedés’, a ’kéj’, a ’nyilatkozat’, az ’őrmester’, a ’rom’ vagy a ’tanulmány’ szavunk. A neológus nyelvújítás ellenzőinek írására a Kazinczy-hívők a Felelet a Mondolatra című röpiratban adtak választ. 1819-ben egy egyezséget és megbékélést ajánló Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél című művel zárja Kazinczy a vitát."

Forrás: Irodalom tankönyv - 10. o., 111. o.