"A versbe szedett szerelmi históriák közül minden tekintetben kiválik a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról. (Első kiadása ismeretlen, lőcsei 17. századi kiadásának csak csekély töredéke maradt meg, első fennmaradt teljes kiadása: Buda 1749.) Szerzőjének nevét a versfőkből tudjuk, melyeket különbözőképpen értelmeztek, s a szerzőt Gergei, Gyergyei, Gergely, majd sokáig Gyergyai Albertnek emlegették. Legvalószínűbb a Gergei Albert névalak.

Személyének kiléte, társadalmi helyzete nem tisztázott. Gondoltak már arra, hogy a szerzőt az alacsonyabb rendű énekesek körébe utalják, mivel a széphistória világos, egyszerű nyelvében a népköltészet stílusát vélték látni, s a színes történetben a népmesék hatását keresték. Újabban inkább a reneszánsz főúri lírával való rokon vonásait hangsúlyozzák, s íróját is e magasabb körökben sejtik. Nincsen tisztázva az sem, hogy melyik vidéken keresendő a keletkezés helye. Sokáig Erdélyre, a széphistóriák legtöbbjének szülőföldjére gondoltak, mivel az Árgirus egyik jelenetében (a menyasszony háromszori arculütése az esküvői lakomán) "eredeti" erdélyi főúri szokás leírását látták; s az erdélyi eredet mellett szólt volna a Gyergyai névalak is. Újabban ismét a Szepes megyei Gergei (másként Görgei) nemesi családdal hozzák kapcsolatba a széphistóriát, e családnak azonban nem volt Albert nevű tagja. Nem ismerjük pontos keletkezési idejét sem, mivel korabeli nyomtatott kiadása vagy kézirata nem maradt fenn. Nagy általánosságban a 16. század végére, legvalószínűbben a 70-es, 80-as évekre, tehát a regényes históriák virágkorára tehetjük keletkezési idejét."

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár