"Mikes Kelemen (1690–1761) az erdélyi Zágonban született nemesi család gyermekeként. Még fiatalon II. Rákóczi Ferenc belső inasa, később kamarása lett. 1711-ben a szabadságharc bukása után sorsa összefonódott a bujdosásra kényszerült fejedelem életével, előbb Lengyelországba, majd Franciaországba, végül 1717-ben Törökországba került. Három év múlva a  bujdosók a  török porta által kijelölt Rodostóban telepedtek le. Mikes a fejedelemmel maradt Rákóczi 1735-ben bekövetkezett haláláig, sőt azt követően is Rodostóban élt, mert a  Habsburg-kormányzat elutasította hazatérési kérelmét. Ő  volt az utolsó básbug, a  felkelők törökországi vezetője. Mikes legfontosabb munkája a Törökországi levelek, amely 207 fiktív levelet tartalmaz. Az  első 1717 októberi keltezésű, az utolsó 1758 decemberében született. A  levelek megszólítottja egy képzeletbeli személy, P. E. grófnő, akit a  levélíró „édes néném”-nek nevez. Kulcsszavuk az  árvaság: az  idegenbe szakadt szerző és társai reménytelen szomorúsága. A  Mikes-kötet levelei tematikusan, műfajilag és stilisztikailag is sokszínűséget mutatnak. A mindennapi élet rendjén túl többek között a  vendéglátás szokásai, a  szórakozás és kapcsolattartás módjai, a török társadalmi szokások, a mezőgazdaság leírása, a napi hírek, különös események és II. Rákóczi Ferenc tragikus halálának leírása is olvasható a gyűjteményben. Ezek a szövegek a fiktív levél műfaján belül naplóbejegyzések, anekdoták, hírek, útleírások vagy eseményleírások, melyek a  barokk és a  rokokó magyar szépprózájának nyelvi minőségét tükrözik.

A rokokó átmenet a barokk és a  klasszicizmus között. Jellemző rá – és így Mikesre is – többek között az apró benyomások fontossága, az ízek, illatok, hangulatok megörökítése. A fentebb elmondott adatok mellett talán érdemes számba vennünk, mi mindent nem tudunk a  mai napig sem Mikesről, illetve életművéről, annak irodalmi-nyelvi összefüggéseiről. A következőkben rövid ízelítőt adunk Tüskés Gábor irodalomtörténész tanulmánya alapján a  rejtélyekről, tisztázatlan kérdésekről – egyúttal azt is jelezve, azt is megmutatva, hogy az írói életutak nem mindig olyan egyértelműen feltártak, mint ahogy egy-egy tankönyvi fejezetből hinnénk. (A felsorolás tömörítve idéz a tanulmányból.) 

1. Az irodalomtörténeti és irodalmi Mikes-hagyomány nyitott kérdései közül első helyen áll a kéziratok Magyarországra kerülésének módja. 
2. [Egy] 1990-es konferencián nagy figyelmet keltett R. Várkonyi Ágnes hipotézise, mely szerint Mikes közönségnek, a rodostói kolónia tagjainak írta, és valószínűleg fel is olvasta leveleit. 
3. Ma még nem látjuk világosan, hogyan alakul a  Leveleskönyvben a  kitalált valóság és a  hitelesség-problematika kapcsolatrendszere, az írásbeliség–szóbeliség viszonya.
4. Bene Sándor említett tanulmányában joggal sürgeti a „vallásos” és a „politikus” Mikes alakjának összekapcsolását.
5. A  továbbra is megoldatlan kérdések közül különösen is fontos a  Leveleskönyv keletkezéstörténete. Ismeretlen a levelek végső megformálásának ideje.
6. Több szempontból továbbra is tisztázatlan Mikes szerepe a nyelv- és stílusújítás folyamatában. Nem tudjuk pontosan, hogy nyelvfejlesztő törekvése mennyire volt tudatos.
 7. Az újabb kutatások hívták fel a figyelmet a levél műfaj egyik megkülönböztető sajátosságára, a  félig feltárás és félig eltakarás módszerére, a hiteles láttatás igényének és a láttatás szubjektivitásának kettősségére. A gyűjtemény e felfogás szerint lényegében Mikes „lírai önéletrajza”, melynek sajátos hangulati egysége van, s amely magában foglalja az emigráció érzelmi életének történetét.
 8. A tárgytörténeti kutatásoknak adhatnak feladatot a Leveleskönyv azon elbeszélései, melyek forrásait eddig nem sikerült azonosítani. Az  antik, középkori és humanista eredetű elbeszélő témák, motívumok többségének forrását már tisztázta a kutatás, de így is maradt mintegy húsz történet, melyek forrása ismeretlen vagy bizonytalan. Arra sincs kielégítő magyarázat, hogy miért adott elő Mikes néhány történetet kétszer is, különböző részletességgel. 
9. A  személyiség- és eszmetörténeti problémák tisztázását elsősorban az nehezíti, hogy kevés közvetlen és megbízható forrás áll rendelkezésre Mikes életéről. Míg az életút első feléről készült monográfia az elsődleges adatok hiánya miatt jelentős részben közvetett forrásokra épül, az életpálya rodostói szakasza módszeresen feldolgozatlan. Nem tudjuk pontosan, hol, mikor, hogyan és kitől tanult meg Mikes franciául, s ki volt az a francia tanító, akit Rákóczi Párizsban tartott apródjai számára. 
10. Tisztázatlan a viszony az író Rákóczi és az író Mikes szellemi működése közt (ismerték-e egymás írásait, figyelemmel követték-e a másik munkálkodását, egyáltalán tudtak-e róla)"

Forrás: Irodalom tankönyv, 10. osztály - 64. o.